Kormány és ellenzék az Országgyűlésben - 2014-2015

2015. 09. 14.

Mára teljesen megszűnt a kormány-ellenzék együttműködés a törvényhozásban: 2014-2015-ben egyetlen tisztán ellenzéki beterjesztést sem fogadott el a Parlament kormánypárti többsége - ez derül ki a Policy Solutions politikai elemző intézet „Törvénygyártók” projektjének legfrissebb, szeptemberi elemzéséből. Az elemzésből az is kiderül, hogy az egyéni indítványok aránya 2010-2011-hez képest a felére esett vissza az utóbbi egy évben, és átlagosan tíz nappal több idő is jutott az elfogadásukra. A kormány súlya nőtt a törvénykezdeményezések száma tekintetében, a javaslatok több mint kétharmadát a kabinet terjesztette elő.

Továbbra is inkább módosítják a törvényeket

Az elmúlt egy év során valamivel több teljesen új törvényt fogadtak el a Parlamentben a törvényhozók, mint 2010-2011 között. Az elmúlt egy évben 16%-ot, 2010-2011-ben pedig 13%-ot tett ki az elfogadott új törvények részaránya az összes elfogadott törvényhez képest. Ugyanakkor továbbra is a fennálló törvények módosítása adja az elfogadott törvények abszolút többségét. Míg 2010-2011-ben az elfogadott beterjesztések kétharmada esett ebbe a kategóriába, addig 2014-2015 között már „csak” tízből hat törvény, vagyis éppen annyi, mint ami a második Orbán-kabinet teljes ciklusát jellemezte.

 

Kevesebb az egyéni indítvány, mint négy éve

Míg az elfogadott törvények típusában nem, addig a tervezetek benyújtóinak tekintetében már jelentős különbség mutatkozik a második és harmadik Orbán-kormány első éveinek törvényhozási munkájában. Míg a két legutóbbi parlamenti ciklust kormányzati dominancia, addig a 2010-2011-es évet az egyéni képviselők és a kormány közötti viszonylag kiegyensúlyozott munkamegosztás jellemezte. Egészen kivételes módon 2010-2011-ben többségben voltak az egyéni indítványok. Ekkor az elfogadott javaslatok több mint felét (54%) egyéni képviselők terjesztették az Országgyűlés elé, a kabinet részéről csupán a beterjesztések valamivel több mint 40%-a érkezett.

2014-2015-ben a négy évvel korábbihoz képest felére esett vissza az egyéni indítványok szerepe a törvényhozásban, a kormány súlya pedig ezzel párhuzamosan igen jelentősen nőtt a törvények kezdeményezésében. 2014-2015-ben a törvények negyedét nyújtották be egyéni képviselők. Ráadásul lassabban is mentek át az egyéni indítványok az utóbbi egy évben, mint 2010-2011-ben: átlagosan tíz nappal tovább tartott az egyéni indítványok átfutása, mint négy évvel korábban.

 

Ellenzékből nincsen törvény

A demokrácia minőségének egyik fontos indikátora, hogy az ellenzéknek milyen lehetőségei vannak saját javaslataik parlamenti elfogadtatására. Ebben a tekintetben jelentős visszaesést tapasztaltunk már a 2006-2010-es és a 2010-2014-es ciklusok között is. A Gyurcsány-Bajnai kormányok idején 11 – később a Parlament által elfogadott - törvényjavaslatot ellenzéki képviselők nyújtottak be, további 22-ben pedig kormánypártiak mellett ellenzéki képviselők is szerepeltek a beterjesztők között. A második Orbán-kormány négy éve alatt ugyanakkor mindössze három ellenzéki beterjesztést fogadtak el. A pártokon átívelő országgyűlési együttműködés tehát lényegében már az előző ciklusban teljesen megszűnt.

 

2010-2011-ben mindössze egyetlen ellenzéki törvényjavaslatot fogadott el a Ház, a jobbikos Szilágyi György törvénymódosítási kezdeményezését a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról, amely a Nemzet Sportolója díj díjazottainak 12 fős körét indokolt esetben bővíthetővé tette. Ezen kívül más ellenzéki kezdeményezést nem fogadott el a Parlament.

 

A legutóbbi egy éves törvényhozási időszakban még ennyit sem sikerült elérnie a jelenlegi ellenzéknek: 2014-2015-ben egyetlen tisztán ellenzéki beterjesztést sem fogadott el a Parlament kormánypárti többsége. Kormánypárti és ellenzéki képviselők által benyújtott „vegyes” javaslatot is mindössze egyetlen alkalommal szavazott meg az Országgyűlés. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítását célzó előterjesztéshez öt kormánypárti képviselő mellett a Jobbik és az MSZP egy-egy képviselője is csatlakozott. A törvénymódosítás a banktitoknak nem minősíthető információk körét bővítette annak érdekében, hogy a brókerbotrányban érintett Quaestor Zrt. tekintetében, hogy a visszaélések háttere megismerhetővé váljon.

A teljes elemzés ide kattintva tölthető le. 

Vissza

Értesítést kérek