Reformtempó összehasonlításban

2015. 04. 25.

A korábbi időszakokhoz képest 2010 és 2014 között jelentősen nőtt az Országgyűlés munkájának tempója. A második Orbán-kormány idején nem csak több törvényt fogadtak el és módosítottak, mint a 2006-2010-es ciklusban, hanem átlagosan két héttel gyorsabban is jutottak el az előterjesztések az elfogadásig. Az egyéni képviselői indítványok elfogadási ideje a felére csökkent a legutóbbi ciklusban. A kivételesen sürgős tárgyalási mód bevezetése pedig minden korábbinál gyorsabb törvényalkotásra adott lehetőséget.

 

A Gyurcsány-Bajnai és az Orbán-kormány jogalkotása számokban

legszembetűnőbb különbség a Gyurcsány-Bajnai és az Orbán-kormány ciklusa között az egyik legalapvetőbb törvényhozási adat: a 2010-2014-es ciklusban ciklusban majdnem másfélszerannyi (44 százalékkal több) törvényt fogadtak el (860), mint a 2006 és 2010 között. (599). Míg az Orbán-kormány alatt évről-évre egyre nőtt az Országgyűlés leterheltsége, addig a Gyurcsány-kormány alatt 2008-ban látványos visszaesés következett be a törvényhozás ütemében, majd 2009-ben, amikor az év nagyobb részében Bajnai Gordon vezette a kormányt, ismét felpörgött az Országgyűlés.

 

Általánosságban is felgyorsult a törvényhozás 2010-2014 között: átlagosan két héttel gyorsabban jutottak el az előterjesztések az elfogadásig az Orbán-kormány alatt, mint a 2006-2010-es ciklusban. Sőt, ha figyelmen kívül hagyjuk a nemzetközi szerződések ratifikációját, akkor majdnem 20 napra nő a különbség a két ciklus jogszabály elfogadási üteme között.

 

Ám az is kiderül, hogy a törvényhozás sebességének jelentős felgyorsítása önmagában még nem volt elég tempós a Fidesz-KDNP-nek: így került sor a viszonylag alacsony esetszámban alkalmazható kivételesen sürgős tárgyalási mód bevezetésére, amelynek keretében már a korábbi ciklus átlagához képest több mint 12-szer gyorsabban fogadtak el törvényeket, és a sürgős tárgyalásmódhoz képest is több mint 7-szeresen pörgették fel a jogalkotást.

 

Jelentős gyorsulás következett be 2010 után az egyéni képviselők által benyújtott előterjesztések elfogadásában is, hiszen a korábbi 57 napról majdnem a felére, nem egész 30 napra csökkent ezek átlagos átfutási ideje. Figyelembe véve, hogy ezek a 2010-2014-es ciklusban a teljes jogalkotási tevékenység jelentős hányadát (32 százalékát) alkották, terjedelmüket tekintve hosszabbak lettek (átlagosan 7 oldal helyett 12 oldalasak) és jóval több módosító is érkezett ezekhez (átlagosan 9 a korábbi 3 helyett), felmerül a kérdés, hogy a kétszeres tempó mellett mennyire sikerül(hetet)t-e kellően körültekintően törvényeket alkotni.

 

A sürgős eljárás eszközének használatával a Gyurcsány-kormány idején sem spóroltak, arányaiban a Fidesznél is gyakrabban alkalmazták. A kormányzati időszak végefelé azonban mindkét ciklusban jelentősen alábbhagyott a sürgős eljárás használata. Az összes előterjesztést figyelembe véve a Fidesz-kormány alatt a 2010-es, 34 százalékos szintről 9 százalékra esett vissza a ciklus utolsó teljes évében (2013-ban), míg a megelőző ciklusban a 2006-os 38 százalékról 7 százalékra esett 2009-ben sürgős tárgyalási módban elfogadott javaslatok száma.

 

Az egyéni előterjesztések esetében jóval gyakrabban élt a Fidesz a sürgős tárgyalás eszközével, mint a megelőző ciklus kormánypártjai. A 2010-2014 közötti 270 egyéni indítványból ugyanis harminckettőt (12%) ilyen módon tárgyaltak, és ebből nyolc kivételesen sürgősnek minősült. Ezzel szemben a 2006-2010-es ciklusban nem csak jóval kevesebb, mindössze hét sürgősen tárgyalt egyéni előterjesztés volt, de ráadásul ezekből négy fideszes, illetve Fidesz-KDNP-s képviselők által került beterjesztésre, és egy ötödik pedig többpárti együttműködés keretében. Tehát kijelenthető, hogy a 2006-2010-es ciklusban az egyéni előterjesztések esetében a kormánypártok lényegében nem is éltek a sürgős eljárás eszközével. 

A teljes összehasonlító elemzés ide kattintva tölthető le. 

Vissza

Értesítést kérek